Miért fontos a D-vitamin?

Azzal, hogy a D-vitamin fontos, szinte mindenki tisztában van. A D-vitamint manapság gyakran már, mint hormont, nem pedig mint vitamint emlegetik.

Az alapokat szerintem mindenki ismeri: a D-vitamin a bőrünkben termelődik, koleszterinből, méghozzá UV fény hatására. A fokozott UV káros hatásainak elkerülése miatt érdemes a D-vitamint más forrásból fedezni – elsősorban étrend-kiegészítőkből. Bizonyos ételek tartalmaznak D-vitamint, viszont a számunkra leghasznosabb formát, a D₃-t, más néven kolekalciferolt, elsősorban állati táplálékokból tudjuk fedezni. Ennek megfelelően, akik vegetáriánusok, azaz nem fogyasztanak, tejtermékeket, tojást és egyéb állati termékeket (elsősorban belsőségeket), azoknak mindenképp érdemes D-vitamin kiegészítést alkalmazniuk.

Ugyan a D-vitamint gyakran emelik ki a csontok és fogak egészségénél, egyes szakemberek azt mondják: nincs olyan, ember számára ismert betegség, amiben ne lenne valamilyen szerepe.

A D-vitamin képes közvetlenül a génjeink működését befolyásolni. A génjeink adottak – aputól és anyutól örököltük őket -, de a testünk képes változtatni a kifejeződésüket – ha úgy tetszik azt, hogy melyiket „kapcsolja ki ill. be”.

A ki-be kapcsolás különféle szabályozó molekulákon keresztül történik – ezek közül a D-vitamin az egyik. A D-vitamin az összes génünk (kb. 18.500) több, mint 10 %-nak szabályozásában részt vesz (kb. 2000 gén). Ezzel a számmal az egyike a 3, legtöbb gént szabályozó vegyületnek (pajzsmirigy hormonok és omega-3 zsírsavak mellett).

A tudományos kutatásokban hatalmas figyelem jutott a D-vitaminnak – a szakirodalma bőséges, a kutatási területek pedig szerteágazóak.

D-vitamin és a betegségek:

Ha le akarjuk egyszerűsíteni a D-vitamin hatását az egészségünkre ill. a betegségekre nézve, akkor csak a következőt kell megjegyezni:

A magasabb D-vitamin szint, gyakorlatilag minden betegség előfordulásával negatív kapcsolatban van – ha magas a D-vitamin szint a vérünkben, kisebb az esélye a betegség előfordulásának. Legyen szó szív- és érrendszeri betegségekről, Parkinson-kórról, depresszióról, inzulin rezisztenciáról, bármiről: magasabb D-vitamin szint = kisebb esély a betegségre.

Sportolóként nélkülözhetetlen az, hogy az egészségünk megfelelő legyen. Ha nem vagyunk egészségesek, akkor a sport, a komolyabb fizikai megterhelés gyakran csak ront a helyzeten – tovább meríti szervezetünk amúgy is hiányos tartalékait. Nem véletlen, hogy lázasan nem megyünk le a konditerembe…

Rendben, látjuk, hogy a magasabb D-vitamin szint mindig jobb – de csak felmerül az emberben a kérdés, hogy van-e bármilyen hatása a D-vitamin kiegészítésnek?

Jogos a kérdés – bevesszük, és utána nem érzünk semmi különöset. Ez nem egy edzés előtti pörgető, ami azonnal fejbe ver minket… Van-e értelme akkor egyáltalán szedni? A válasz pedig egy egyértelmű „Igen!”.

A D-vitamin egészségre gyakorolt hatásai:

Nézzünk néhányat, a D-vitamin bizonyított hatásai közül - mire is jó a D-vitamin:

• Bármilyen okból bekövetkező halálozás: ha magasabb a D-vitamin szintünk, kisebb eséllyel halunk meg. Nyilván, minél idősebb az ember, ennek annál több relevanciája lesz. Mindenesetre jó arra gondolni, reggel, amikor bevesszük azt a 2 szemet, hogy „na, most csökkentem a halálozás kockázatát”.
• A D-vitamin csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának valószínűségét. Nekünk, férfiaknak nem kell a mellrák miatt aggódnunk – nekünk ott vannak a szív- és érrendszeri betegségek. A D-vitamin hatását már napi 1000 NE kiegészítéstől összefüggésbe hozták a csökkent szív- és érrendszeri betegség kockázattal. Emellett képes a magas vérnyomást csökkenteni – magas vérnyomásos emberekben (tehát egészséges embernek nem lesz alacsony tőle a vérnyomása).
• Egyértelműen csökkenti a mellrák kockázatát.
• Folyamatos és tartós kiegészítése növeli a tesztoszteron szintet.
• Képes növelni az inzulin érzékenységet.
• Jelentős mértékben csökkenti a vastagbél daganatok előfordulását.
• Erőteljesen csökkenti a szklerózis multiplex valószínűségét.
• A megfelelő D-vitaminszint helyreállítása csökkenti a zsírtömeget.
• Idős emberekben jelentősen növeli a mindennapi funkcionalitást.

Tehát összefoglalva: a D-vitamin gyakorlatilag minden betegséggel összefüggésbe hozható. Ha magasabb a vérben a koncentrációja, az mindig jobb (nyilván, a megfelelő kereteken belül).

Talán még egyenesebben fogalmazva: a megfelelő sportteljesítmény és az általunk elérni kívánt fizikum/testösszetétel alapja a D-vitamin megfelelő vér szintje.

Kinek kell D-vitamint szednie?

Nyilván annak, akinek nem megfelelő a vérszintje. Persze, az emberek nem járnak elég gyakran orvoshoz, még ritkábban készítenek nekik vérképet és a D-vitamin még annál is ritkábban kerül fel a palettára. Éppen ezért közelítsük meg máshonnan a kérdést!

Okoz-e problémát a túl alacsony D-vitamin szint? Igen, elég komoly problémákhoz tud vezetni. Nem szeretnénk, hogy alacsony legyen a D-vitamin szint. Rendben.

D-vitamin túladagolás

Túl lehet-e adagolni a D-vitamint? Igen, biztos, de ahhoz hatalmas dózisokra van szükség, és sokáig. Néhány esettanulmány bizonyítja, hogy a rövid ideig tartó (néhány nap), de extrém magas dózisok (300-500.000 NE, igen, egy átlagos kapszula adagjának 100-szorosa!) sem okoznak semmilyen mellékhatást vagy túladagolási tünetet. Ennek megfelelően nehéz elképzelni, hogy napi 4000-5000 NE bármi gondot okozna. Azt javaslom, hogy kövessük az orvosok ajánlását a D-vitamin dózisát illetően és folyamatosan figyeljük a D-vitamin szintünket (vérvételek segítségével).

Én személy szerint a következő mérleget szoktam mindig észben tartani: ha hiány van, az baj, ha kicsit többet szedünk, mint ami kéne, az nem okoz semmi gondot. Ezek alapján mérlegelve én minden nap 4000-5000 NE D-vitamint szedek, egész évben, évszaktól és napsütéstől függetlenül és nem félek, hogy túl fogom adagolni.

Egy orvos gondolataival zárnám cikkemet:

„Ha mindössze egy kiegészítőt szedhetsz, válaszd a D-vitamin!”