8 millió cél | Olyan példaképpé vált, akire ő is vágyott régen – Darcy története

Közösségünk már 8 millió főt számlál. Titeket ünneplünk. A ti céljaitokat. Ebből a jeles alkalomból szeretnénk néhány inspiráló történetet bemutatni, melyek vásárlóinkról és az ő fitnesz céljaikról szólnak.

“Akkor kezdtem el a fitnesszel foglalkozni, amikor középiskola után, kocsmákban és bárokban kaptam állást. Ez idő tájt folyamatosan ittam, ami persze nagyon egészségtelen, és belülről nagyon rosszul éreztem magam, szóval fogadtam egy személyi edzőt.

Ezután pedig beszippantott az egyetemi élet, és eléggé megszállottja lettem a konditeremnek.

Volt olyan, hogy 3-4-szer is lementem naponta, minimális étkezéssel, azt gondolva, hogy ez az egyetlen megoldás.

Szerintem azért történtek ezek, mert rengeteg a megtévesztő információ az interneten, egy naiv fiatal lányként csak úgy akartam kinézni, mint azok a lányok. Persze, ezzel rengeteg étkezéssel kapcsolatos probléma is társult. Sokáig nem ettem semmit, majd ezt követte, hogy teljesen teletömtem magam. Úgy éreztem, hogy nincs irányításom az étkezéseim felett.

Amikor ingerlékeny, fáradt és éhes vagy, akkor ez nem csak téged érint, hanem az embereket is körülötted. Borzasztó voltam. Visszatekintve, immár tudom, hogy éheztem és le voltam merülve, ekkor egyszerűen csak nem adtam önmagam.

Úgy gondolom, hogy az emberek mostanra megbékélnek veled, és azzal ahogy érzed magad, mivel láttak a mélyponton is, és akkor is, amikor a legjobb formádban vagy.

Mindenki mondogatta, hogy személyi edzésekbe kellene fognom, de soha nem tudtam magam elképzelni, hogy ezt csináljam. Arra gondoltam, hogy hogyan is lehetnék éppen én edző. De azután úgy voltam vele, hogy „Tudod mit? Adjunk neki egy esélyt!”

A legfőbb ok amiért belevágtam, az az volt, hogy szerettem volna megpróbálni olyan pozitív hatással lenni a csajokra, amire manapság szükségük van véleményem szerint.

Olyas valaki szerettem volna lenni, akire az emberek felnézhetnek, és akitől a megfelelő tájékoztatást kaphatják.

Olyan dolgokat hittem el régebben, amikre most visszagondolok és nevetek azon, hogy mennyire időpocsékolás volt. Amikor belefeledkeztem abba a világba, akkor egyedül voltam, és ez egy nagyon magányos helyzet volt. Úgy éreztem, senki más nem ért meg, tehát most, ha bármilyen hasonló kis jelet látok a vendégeimnél, akkor azt egyből kézbe vesszük.

Egy dolgot akarok a vendégeim számára: hogy éljenek. Hogyha bejönnek, és ezt mondják nekem: „Borzasztóan étkeztem a hétvégén, és nem is edzettem” akkor ezt mondom: “Nos, jól érezted magad?” Ha erre azt mondják, hogy igen, akkor az a válaszom, hogy „Akkor jó!”

Próbálok jó hatással lenni emberekre, de ez nehéz, mivel azok a dolgok, amikkel küzdöttem, nem múlnak csak úgy el, és még mindig jelen vannak. Nagyon naiv voltam, most már sokkal erősebb vagyok, de ez egy folyamatos küzdelem, amin nem szeretném, hogy bárki más is átessen.

Egy nap nagyon magam alatt voltam, és emlékszem, átmentem anyukámhoz, és ezt mondtam: “azt hiszem, ezzel orvoshoz kell fordulnom” és elmentem. Az orvos első megoldása pedig az volt, hogy gyógyszert adott – ennyi. Azt mondta, vegyem be, és még hozzátette: “pár hónapon belül rendben leszel, ez kimegy majd a fejedből.”

Ezek után emlékszem, hogy elmentem meglátogatni anyát, aki egy nagyon erős asszony, egyszerűen elképesztő. És ezt mondta: “Azt akarod, hogy ez legyen az életed? Muszáj tenned ellene valamit!” Minden nap üzeneteket küldött, arról, hogy meg tudom csinálni.

Ezt követően történt, hogy egy férfi megtámadott.

Nagyon megrázó volt, és úgy gondoltam ez kétféleképpen mehet tovább. Vagy felhasználom a traumát, hogy megerősödjek, vagy felveszem az áldozat szerepet, és hagyom a férfit nyerni.

Nem mellesleg valószínűleg folytatja majd az életvitelét, és más lányokkal is ezt fogja tenni. Ez aggasztott leginkább, mivel én egy fitt fiatal lány voltam és el tudtam menekülni előle, de ha más lett volna ott, akkor ő nem biztos, hogy ilyen szerencsésen megússza.

Ez az eset pont karácsony előtt történt, miután munkából mentem haza. Ekkor egy kicsit motiválatlannak éreztem magam, de az eset elgondolkoztatott azon, hogy ha ugyanolyan szomorúnak érezném magam, mint az incidens napján, akkor sosem bocsájtanék meg magamnak.

Minden olyan nap, amit boldogság nélkül töltesz, az elpazarolt nap. Mostanra a saját márkámat ez köré építettem. Néhány vendégem mostanra a legjobb barátommá vált. Jó látni őket azon az úton, amin keresztül megtanulják saját magukat is szeretni.

Néha bemegyek a terembe, és ezen gondolkozok: “Hűha, ők tényleg miattam jönnek!”, szóval nagyon büszke vagyok arra, amit építettem, és az előbb említett gondolatot soha nem fogom abbahagyni, mindig is ez lesz az én üzenetem.

Ezen felül, jó néhány év alatt, összesen 31 kilót adtam le. Kaptam olyan megjegyzéseket, hogy “neked könnyű, mert ilyen az alkatod”, de ez nem igaz, mindennap kidolgozom a belem érte.

Nem fogok hazudni, természetesen ennek az oka egyrészt az esztétikum, mint ahogy mindenkinél, hisz mindenki szereti, ha azt mondják, hogy jól néz ki.

Az emberek, miután látják az átalakulásom fotóit, odajönnek hozzám, és azt mondják, hogy „én is ezt akarom” és ilyenkor azt kell, hogy mondjam, hogy ez nekem 5 évembe telt, nem fog 2 hónap alatt bekövetkezni. Először találd meg, hogy miért is csinálod, és ha válasz az, hogy olyan vékony akarsz lenni, mint a lányok a magazinon, akkor ezt az egészet rossz ok miatt csinálod.

Találd meg a "miértet", és ezután kutass! Ne ragadj le csupán az első dolognál, amit olvastál, mivel annyira sok információ elérhető már, ami káros az emberek egészségére.

Ezen felül hallgass magadra! Nem egy és ugyanaz a testünk, és ami valakinél működik, másnál nem fog. A legfontosabb, hogy megbizonyosodj arról, hogy ezt magad miatt teszed és senki más miatt.”